A környék
Harkány
Büszkeségünk, a világviszonylatban is élen járó, klinikailag akkreditált gyógyhatású vízre épült Harkány fürdője, színvonalas szállodái, és a közelmúltban újjászületett gyógycentruma.
A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklímája, és az évi 2.100-2.200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrának. 2003-ban felújított gyógyfürdőben egy teljesen, egy félig fedett és egy szabad gyógymedence összesen 2.098 m2 vízfelszínnel, 110-153 cm vízmélységgel 34-38 C° víz hőfokkal biztosítja vendégeinknek a gyógyulást. Harkányfürdő gyógyító vize a természet ajándéka! Európában egyedülálló és méltán híres Harkányi Gyógy- és Strandfürdő immáron 200 éves múltra tekint vissza, alkáli- hidrogén karbonátos- kénes gyógyvíz összetételével, 13,5 hektáros ősparkjával közel 8000 m² vízfelülettel 5000 m² fedett pihenőterülettel, látványfürdővel várja a családosokat a felfrissülni és gyógyulni vágyókat egyaránt.
Siklós
Vár: A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható.
A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.
Malkocs bej dzsámi: A hódoltságkori török építészet egyik máig fennmaradt magyarországi emléke, a 16. század közepéről. 1686. évi visszafoglalásakor még épségben állt a mecset, de az elkövetkezendő évszázadokban minaretje és előcsarnoka elpusztult, az épület pedig többszöri átalakításon esett át. A műemléki helyreállításra az 1990-es évek első felében került sor, s bár a munkálatok csak 1994-re fejeződtek be, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat.
Villányi borvidék
A villányi borvidék Magyarország egyik legfejlettebb bortermelő vidéke. Legdélebb fekvésű borvidékünkön, mintegy 2100 hektáron termelik a szőlőt. Villány elsősorban a testes, tüzes vörösborairól híres. A villányi pincesor a borturisták kedvelt célpontja is. Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor. A nagyobb borászatok önálló modern pincével és feldolgozóval is rendelkeznek, de hagyományos bortárolókat is látogathatunk.
Mohács
Történelmi emlékhely: A fogadóépület méltó módon mutatja be a mohácsi csata előzményeit, a csata lefolyását és annak következményeit, lehetőséget biztosít a sírkert virágszirmot mintázó kialakításának „madártávlatból” történő megszemlélésére.
A sírkert: 1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek a Szulejmán szultán által vezetett török haddal. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennyolcezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részekre.
A mohácsi csata első két tömegsírja 1960-ban, dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott sírjeleit láthatjuk. Az emlékhely kialakítása rengeteg szimbólumot hordoz: láthatjuk a Regős szélhárfáját, az angyalszárnyú Mária királynét, csatabárdokat, buzogányokat, kiegyenesített kaszákat, a csatában elpusztult lovakat megidéző ló figurákat.
Busóudvar: Az U-alakú, árkádokkal szegélyezett házban rendezték be a Busóudvart, amelyben busó öltözékek, a hagyományőrzők által használt kellékek, a busók máglyája és annak égését szimbolizáló fényjáték látható. A mohácsi busójárás a város legnagyobb hazai és nemzetközi reklámhordozója is egyben, és jelentősen hozzájárul Mohács turisztikai vonzerejének növeléséhez, ezért fontos feladattá vált, hogy azok is megismerkedhessenek vele, akik nem tudnak a fesztivál idején Mohácsra jönni. Ez adta a Busóudvar ötletét.
Pécsvárad
A 682 méter magas Zengő lábánál, Pécstől 19 kilométerre fekszik.
Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban. Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel. A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, a romkert a román, gótikus és reneszánszmonostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak.
A szomszédos Zengővárkony Míves Tojás Múzeumáról és élő népi hagyományairól nevezetes. A Zengővárkonyi Tájház egyben Zengővárkony egyik legszebb lakóházaként számon tartott épület – a magyar népi építészet remeke. Jelenleg is működik benne egy szövőműhely. Az itt készülő helyi specialitás, a bodor vászon meg is vásárolható.
Szigetvár
Magyar – Török barátság park: A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján.
E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát.
Törökország 1997-ben Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek is szobrot állított. Mindkét szobor Metin Yurdanur török szobrászművész alkotása. Egy a parkban lévő Szulejmán szoborral megegyező szobor található Szigetvár törökországi testvérvárosában, Trabzonban (Szulejmán szultán születési helyén).
A vár: Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került. Parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. 1689-ben került a Habsburg hatalom birtokába a hatalmas erődítmény.
Törökkori emlékek:
Szulejmán szultán dzsámija: A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. A dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab.
A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája van, kitűnő hangversenyterem. Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14- szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van. A XVIII. században minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.
Ali pasa dzsámija: Mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.
Gyógyfürdő: Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje - történelmi múltja és épített kulturális öröksége mellett - a kiváló minőségű gyógyvíz. 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.
2007 szeptembere óta Szigetvár város szívében - a régi termálfürdő helyén - egy kiemelkedően impozáns, szemet gyönyörködtető létesítmény nőtt ki.
Orfű
Orfű a Nyugat-Mecsek lábánál elhelyezkedő község, Pécstől mintegy 14 km-re található. Legfőbb vonzereje a hatvanas- hetvenes évek során felduzzasztott 3 mesterséges tó; név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő tó turisztikai jellegű, míg az utóbbi inkább tájvédelmi jellegű; fürdeni nem, csak horgászni lehet benne. A község másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. Az ide látogatók kikapcsolódását, pihenését, szórakozását szabadvízi és kiépített strandok, lovardák, sportpályák illetve a tavakon horgászati, csónakázási, vitorlázási és kajakozási lehetőség szolgálja. A régi strand helyén egy új aquapark épült, mely 33 méteres úszómedencével, 1400 m2 alapterületű úszómedencével, pezsgőmedencével, gyermekmedencével, és hét csúszdával bővült.
Abaliget
Pécstől kb. 15 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra fekszik. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely. A környék természetvédelmi terület.
A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat.
Cseppkőbarlang és Denevérmúzeum: Folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a 466 méteres főága, valamint a három, nehezen járható mellékága. A barlang az emberi szem számára láthatatlanul, ma is folyamatosan változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban a kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg.
A barlang kiépített főága gyalogosan, utcai ruhában kényelmesen végigjárható. A mellékágakat a nagyközönség nem, csak kutatók látogathatják. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkőalakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, melyeket a túrán a vezető elmesél. Ilyen például a magasban található „Lebegő-kő”, amely megmozdul, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta.
A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. A barlang vezetéssel látogatható, melyek óránként indulnak.
Az abaligeti Denevérmúzeum egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. A múzeum a különböző élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. A kiállításon megismerhető a denevérkutatás története, eszközei, valamint a denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyei és vándorlási útvonalai is.
Sikonda
A Mecsekészaki oldalán, Pécstől északra, 18 kilométerre, Komlótól nyugatra 4 kilométerre fekszik. A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során meleg forrást találtak. 1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvízpalackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányászszanatórium lett. 1978-tól a fejlesztések abbamaradása, majd a bányabezárások miatt hanyatlásnak indult. 1996-ban felújították, 2004-ben wellness-szálló és élményfürdő nyílt a szanatórium mellett. Néhány évvel később a közelben található kempinget és turistaszállót is felújították.
