Mindent bele ... csomag

3 nap alatt tökéletes feltöltődés
2014.05.28 - 2017.12.23

Wellness hétvége

Legbővebb wellness csomagunk
2014.05.01 - 2017.12.23

Happy holiday csomag

Minden estére más program
2014.06.02 - 2017.12.23

Pécsi látnivalók

pécs, ekf pécs, szállás pécs, kulturális főváros pécs, panzió pécs,

 

 

Amit mindenkinek érdemes megnéznie ....

 

 

Pécs az ország dél-nyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel.

A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae, s az így kialakult település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken, s bizonyára így vannak ezzel ma is Itáliából érkező vendégeink. Valóban: van-e olaszosabb városunk  Pécsnél? Aki forró nyári napokon végigtekint a  Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát.  Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között utaznánk.

Forrás: Pécs.hu Pánics György

Pécsi látványosságok, látnivalók


Zsolnay Kulturális Negyed

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projektnek az egyik legnagyobb beruházása a Zsolnay Kulturális Negyed, amely elkészülése után a város legvonzóbb részévé vált. A városrész 5 hektárnyi területen, a már lepusztult Zsolnay Gyár területén épült fel, az egykor használaton kívüli műemlék épületek felújításával. A gyár még működő egységei átköltöztek a keleti részen található épületekbe, ezzel rengeteg hasznos területet felszabadítva a kultúrának, a művészeteknek és a turizmusnak. Az új köntösbe bújtatott épületekben változatos művészeti, kulturális, közművelődési és oktatási intézmények nyíltak meg, ezzel a Zsolnay Gyár területe Pécs eleven kulturális negyede lett.

Itt a városlakók, a turisták, az idősek és a fiatalok egyaránt megtalálhatják magunknak az értéket képviselő tartalmas kikapcsolódási formát.

A Zsolnay Kulturális Negyed funkciókat tekintve négy részre osztható, a Míves negyed, az Alkotó negyed, a Gyermek és Családi negyed és az Egyetemi negyed. Itt megtalálhatóak a kiállítások, a bábszínház, a koncert- és színháztermek, a kézműves negyed, a látogatóközpont, az egyetemi negyed továbbá kávézók, éttermek és boltok.

 

 

 

 

Zsolnay-kút

Zsolnay-kút története 1908-ig nyúlik vissza, ekkor ajánlotta fel Zsolnay Miklós, hogy édesapja Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, az alkotás 1912-re készült el. Ezt követően, különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt a kutat 18 éven keresztül nem állították fel, egy raktárépületben tárolták egészen 1930-ig. Végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér déli részén, az Irgalmasok temploma előtti kis téren. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják.

 

 

Pécsi Ókeresztény sírkamrák

Az ókeresztény temetői építmény együttes 2000 decembere óta az UNESCO világörökség része. A 4. századi ókeresztény közösség jelentős számú sírépítményt, mint például kápolnát és sírkamrát alakított ki az egykori temetőjükben. Ez a régészeti bemutatóhely a pécsi Székesegyház környékén – Pécs északnyugati területén fekszik.

Az Apáca u. 8-ban különböző típusú, késő római temetkezés szemlélhető meg. Az északi teremben az egymásra való temetkezés bizonyítékaként több rétegben elhelyezkedő sírok vannak. A nyugati helyiségben található, eredetileg boltozott, duplasír falait kerítésminta díszíti, jelezve azt, hogy az elhunyt a Paradicsom határain belülre került.
Az Apáca u. 14-ben található templom épülete az egykori temetőtől kissé elkülönül, csakúgy, mint a körülötte lévő több mint száz sír. A sírokban gazdag tárgyi mellékletekkel ókeresztény halottak nyugodtak. Az apszisban található az oltár, mely alatt a közösség egyik vallási vezetőjét temették el.

 

     


 

Ókeresztény Mauzóleum

Az ókeresztény temető legnagyobb látogatható, festett sírépítménye, amely nincs föld alatti összeköttetésben a Látogató Központtal, hanem külön bejárattal, a Szent István térről közelíthető meg. A kétszintes építmény felső része kápolna volt, az alsó szintje pedig bibliai eredetű falfestményekkel díszített sírkamra. A mauzóleumban találhatók a legépebben fennmaradt freskók és egy hellenisztikus ízléssel kifaragott, díszes szarkofág, melyben mártír vagy szent nyugodhatott. A falakra festett freskók a bűnbeesés jelenetét, Dánielt az oroszlánveremben, Krisztus-monogramot és márványutánzatos mezőket ábrázolnak.

 

     

 

Zsinagóga

 A romantikus stílusú zsinagóga 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.

 

 

Csontváry Múzeum 

A századfordulón emelt neoreneszánsz épületben 1973-ban nyílt meg a magyar festészet magányos óriásának, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása. Életművének pályája mintegy másfél évtizedbe fogható be, alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis az eredetileg gyógyszerész alkotó a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője. Itt található legismertebb műve, a Magányos cédrus is.

 

 

Vasarely Múzeum

Victor Vasarely 1908-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Először 1968-ban ajándékozott egy szerigráfiákból álló kollekciót a pécsi múzeumnak. A kiállításon nyomon követhető az op-art kialakulásának a folyamata a dekoratív textilektől, a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény (Brume-2 1952, Naissance-C-D 1951) fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig (Taymir II 1956, Bet-hel 1957).

 

                   

 

Szerecsen Múzeumpatika

A két emeletes sarokház földszintjén 1897-ben alapította Sipőcz István a ma ismert Szerecsen patikát. Az épületben 1764 óta patika működik.

 

    

 

Régészeti Múzeum - Római Kori Kőtár

A Baranya megye régészetét bemutató régészeti kiállítás a város főterét északon lezáró középkori alapokra épült barokk palotában kapott helyet. Kronológiai sorrendben láthatók a terület legfontosabb leletei az őskortól a honfoglalásig. Kiemelkedő emlékek: a kőkori zengővárkonyi madonna, a zóki madár alakú edény a bronzkorból, a jakabhegyi halomsírok leletei és Marcus Aurelius bronz fejszobra.

 

 

Várostörténeti Kiállítás

A város újkori történetét bemutató állandó kiállítás - a Pécs iparára a középkortól oly jellemző bőrfeldolgozás egyik hajdani, 18-19. századi helyszínén - a Felsőmalom u. 9. szám alatti ún. Tímár-házban, egy egyemeletes, szárítópadlásos tímár manufaktúra épületében látható. E nagyszabású tárlat számos dokumentum, fotó, műtárgy, térkép és makett segítségével mutatja be a város gazdag történelmének jellemző mozzanatait, a 143 évig tartó török uralom alóli felszabadulástól (1686) a második világháborúig, illetve az ezt követő koalíciós időszakig (1948).

 

 

Barbakán

A barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony, amely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák - építése talán Kinizsi Pál délvidéki kapitánysága idejéhez köthető. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit. A barbakánt falszoros - a valamikori várárok része - veszi körül, a bejárathoz pedig egy csapóhídon keresztül juthatunk. Mai állapota mindenesetre a török kori átépítésnek köszönhető. A városi védművek fölöslegessé válásával, a XVIII-XIX. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek a barbakánnak, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le.

 

  

 

Gázi Kászim Pasa Dzsámija 

A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a törökuralom alatt. A ma katolikus templomként működő dzsámi az 1939-es átalakítás során nyerte el jelenlegi formáját.

 

  

 

Jakováli Hasszán Pasa Dzsámija és Minaret

Magyarország legépebben megmaradt török kori emléke. Ez az egyetlen magyarországi dzsámi, mely épen maradt minarettel rendelkezik. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.

 

      

Idrisz baba síremléke

A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a török hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához.

 

Fürdőépületek

A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak. Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjétaz 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.

 

 

Pécsi Bazilika

A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
A 19. század elején Pollack Mihály, a század végén pedig Friedrich von Schmidt tervei alapján nyerte el mai külső formáját. Belső freskói Székely Bertalan és Lotz Károly művei. Orgonája a 100. Angster-orgona.
1993-ban a pápa basilika minor rangra emelte a székesegyházat.

 

    

 

Pécs középkori egyetem

Az egyetem napjainkban egyértelmű fogalmat takar, a legmagasabb szintű felsőoktatási intézményt jelöli, amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Az universitas szó eredeti jelentése bizonyos mértékig eltért a maitól: közösséget, összetartozó csoportot jelentett, a communitashoz hasonlóan. Éppen ezért vált a 12. századtól kialakuló, önkormányzattal rendelkező európai felsőoktatási intézmények nevévé. A pécsi egyetemet 1367. szeptember elsejei bullájával alapította meg V. Orbán pápa. Az oklevél tanúsága szerint az egyetem működését a pápa Nagy Lajos király kérésére engedélyezte.

A középkori pécsi egyetem működését megkísérelték többen egészen a 15. század derekáig, végéig, kiterjeszteni. Bizonyosnak látszik azonban, az hogy Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Biztosan nem működött már universitas Pécsett az óbudai egyetem alapítása idején (1395). Az 1967-ben kezdődött Székesegyház körüli ásatások során az Aranyos Mária-kápolnával együtt tárták fel.

 

  

 

Szerelmesek lakatjai

szerelmesek lakatjai Pécs egyedi látványossága. A lakatok egy olyan vaskerítésről lógnak fürtökben, egy belvárosi utcában, amelynek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója. A kerítés a Széchenyi téri Dzsámit és a Székesegyházat összekötő utcácskában található, a ciszterci Nagy Lajos Gimnázium hátsó homlokzatához közel, a túloldalon. Valamint kialakításra került egy új álványzat is a a Szent istván tér sétáló utcáján. 

 

                                    

  

Ferences templom

A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Korház téren látható.

 

 

Vasváry-villa

A XIX. század második felében gyakorlattá vált, hogy a Mecsek-oldali présházak helyébe a tehetős polgárok kőházat, alpesi stílusú emeletes nyaralót építettek. A Vasvári villa építtetője nem követte a korábbi helyi gyakorlatot, szakított a hagyományokkal és a mediterrán Pécshez talán jobban simuló épületet hozott létre, kizárólagosan helyi mesterek közreműködésével. Az 1884-ben tervezett egyemeletes, háromszintes épület stílusa historizáló eklektikus, az észak-itáliai reneszánsz hagyományokat hazai barokk és klasszicista elemek egészítik ki. A villa belseje az átalakítások ellenére sokat megőrzött eredeti díszítéséből. A ház külső és belső falaira a korabeli Inventárium (felhasznált díszítőkerámiák jegyzéke) alapján 1296 különböző színes kerámia díszítőelem került, ebből 1240 az épület belsejében.

 

 

Tettyei Romok

Szabadon látogatható. Nyáron szabadtéri előadások színhelye.

 

  

 

 

Misina-tető

Misina-tetőn áll a 176 méter magas TV-torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.

A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. Gyorslifttel lehet feljutni az  üvegfalú eszpresszóig.  Az  étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van,  a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk.

 

      

 

Állatkert és akvárium-terrárium

A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok. Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszerűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.

 

  

 

Mecsextrém Park

Az ország egyik legnagyobb kalandparkja a mecseki erdőben helyezkedik el. Alpesi kötélpark, 25 kocsiból álló bob pálya, 8 méter magas mászó fal, 100 m2-es játszóház és még sok más játék várja az ideérkezőket.

 

                                           

Kapcsolat

  • Cégnév: Heliosol Kft.
  • Pécs, József Attila u. 9.
  • Telefon:+3672 510-796
  • Fax: +3672 510-797
  • Mobil: +3630 711-9195
  • Hétvégén: +3630 532-3155

© 2008 - 2014 Heliosol Kft.
Pécsi szállások, panziók Pécsen, wellness hétvége Pécs, belvárosi szállás Pécsett
A weboldalon található anyagok kizárólag írásbeli hozzájárulás után tehetőek közzé.